Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2021. március 11., csütörtök - 16:45
  • Alt
  • Alt
  • Alt
Az Urasági háló ajtó- és ablakbélleteibe az alábbi feliratokat tartalmazó emblémákat festette Lieb Ferenc:
- felcsapó láng (NOSCITUR AUDITU ET VISU / „Hallásról és látásról ismerszik meg”),
- faágon két madár, alattuk sorompó (MUTUIS / Kölcsönösen”),
- templomépület kis figurával (MINUIT DISTANTIA FORMAM / „A távolság lecsökkenti a formát”),
- kardra tekert babér (PRO MERITIS / „Érdemekért”),
- lant fölött kéz (RECREAT CONCORDIA DISCORS / „A széthúzó egyetértés újrateremt”),
- kéz és emlékmű-oszlop (PRAE CUNCTIS APTISSIMA / „Mind közül a legalkalmasabb”).
Az emblémák forrása Vánossi Antal Idea Sapientis című könyvének 1746-os nagyszombati kiadása volt. A kötet megvolt a gróf edelényi könyvtárában, ő adta a festő kezébe.
Az embléma tudós képzőművészeti műfaja 16. századi eredetű: benne négysoros epigrammát kísér egy kép, és a moralizáló tanulságot párszavas mottó foglalja össze. Az emblémáskönyvek hozzátartoztak a főúri könyvgyűjteményekhez. Vánossi munkája latin nyelvű politikai, morálfilozófiai kézikönyv, amely az emberi élet legfontosabb törvényszerűségeit fejti ki három kategóriában (etika, politika és ökonómia, utóbbi a családi életet jelenti). Az egyes fejezetek élén 51 emblémát tartalmaz, a hozzájuk tartozó epigrammával.
Ez az emblémaválogatás a megrendelőtől való: a grófi család erényeire utal, elsősorban a férfiúi vonásokat hangsúlyozva, miként a harcias uralkodók szokásos allegóriája Zeusz. Maga Esterházy István gróf, miután katonai pályájának sebesülése vetett véget, a birtokügyek rendezése mellett hivatali előmenetelben reménykedett: 1760-tól kamarás, de a zólyomi főispánságért hiába kérvényezett, és a Szent István-rendet sem kapta meg. Beadványaiban nem győzi hangsúlyozni a katonai pályán és a civil életben elért érdemeit; az emblémák ugyanezekre emlékeztetnek.
(Forrás: Jávor Anna: Lieb Ferenc - Egy rokokó festő Felső-Magyarországon)