Betöltés...

Az edelényi kastélyban négy fehér, ónmázas rokokó, és egy szintén fehér, ónmázas klasszicista cserépkályha maradt fenn. A kályhák a felújítás kezdetekor igen rossz állapotban voltak, de a restaurálás visszaadta régi fényüket. A négy évszak szobájában, a grófné szobájában, a keleti vendégszobában és az étkezőben álló rokokó kályhákat az 1760-as években egy kassai műhelyben készítették. Az urasági hálóban lévő klasszicista kályha hátsó részébe beépítve találták meg annak a szintén klasszicista kályhának a maradványait, ami jelenleg kiegészítve és restaurálva a keleti toronyszobában áll.

Közép-Európában a cserépkályha használata a középkor óta széles körben elterjedt. Előnye, hogy sokáig megtartja a meleget, amit körkörösen ad le. Míg a kandalló csak a közvetlen környezetét melegíti, addig a cserépkályha nagyobb területet képes temperálni. A kastély kályháit hátulról, a falba épített járatokból fűtötték, így a szobákban el lehetett kerülni a tűzrakással járó koszt, és a személyzet sem zavarta a bent tartózkodókat. Tény, hogy ezek a cserépkályhák sem tudták felfűteni a szobákat olyan melegre, mint amilyet a 21. század embere megszokhatott. Joggal adódik persze a kérdés, hogy akkor a díszteremben miért használtak kandallót, ha annyira sem fűtötte fel a teret, mint egy cserépkályha. A válasz a kandalló reprezentációs szerepében rejlik: kiemelt helyiségekben olykor felállítottak egyet-egyet, hogy a terem rangját hangsúlyozzák vele. Ezért sem meglepő, hogy az 1760-as években a dísztermet „nyári ebédlő palotaként” említik: télen nem használták, hiszen nem tudták kifűteni. A helyiségek ilyen szezonális használata a barokk kastélyokban általános volt.

A kastély eredeti kályhái mellett a látogató máshonnan származó cserépkályhákat is láthat. Az oratóriumon álló, fehérmázas rokokó kályhát a miskolci Herman Ottó Múzeum, míg a díszterem mellett lévő, úgynevezett „Ludmilla-szobában” álló, zöldmázas rokokó kályhát az Egri Érsekség kölcsönözte. A díszterem mellett lévő vendégszobában látható kályha pedig egy magángyűjtőtől, ajándékozás útján került a kastélyba.