Načítava sa...
Aktualitás dátuma: 2021. august 18., streda - 11:15
  • Alt
Tudtad, hogy Csernus Tibor felesége, Sylvester Katalin (1929–2017) - akinek egész életét a férje iránti feltétlen tisztelet jellemezte - maga is kiváló festőművész volt? 1954-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában. Csernus Tibort a főiskolán ismerte meg, majd hamar összeházasodtak. A fiatal művészházaspár 1957-ben Párizsba utazott, ahol csakhamar sok segítséget kaptak a már kint élő magyaroktól, s így kisebb grafikai munkákhoz és olcsó szálláshoz is jutottak. De szülői, illetve más források szerint Bernáth kérlelésére, egy évvel később hazajöttek, ám az akkori kulturális vezetés sosem bocsátotta meg kilengésüket.
Az említettek után Csernus Tibor nehezen tudott érvényesülni a három T által irányított művészeti világban. Rendszeresen kizsűrizték munkáit és Sylvester képeinek sem volt elegendő megjelenése. 1964-ben életüket végül örökre a francia fővároshoz kötötték. A kezdeti évek nehézségei alatt itt is illusztrációkból tartották fenn magukat. Csernus fantasztikus képzelőerejű és technikai bravúrokban gazdag képei elkészülését felesége segítette, aki sokszor helyette olvasta el a könyveket, nézett utána a könyvtárakban korabeli viseleteknek és történeteknek.
1978-ban, a Bateau-Lavoir újjáépítése után jutottak végül rendes lakáshoz és Csernus műteremhez, főként a festő galériása, Claude Bernard közbenjárására. Egy évre rá ugyanitt kapta meg Sylvester is a földszinti műtermét.
 
A francia fővárosba érkezéssel párhuzamosan vált Sylvester Katalin szobrásszá. Mindehhez a nyersanyagot és inspirációt férje másik szenvedélyében, a repülőgépmodellezéshez alkalmazott fában találta meg. Sylvester Katalin számára az emberábrázolás volt a legfontosabb, érdeklődése és szemlélete a főiskola óta változatlanul e körül az evolúciót végigkísérő téma körül forgott. Korai festményein szinte pszichologizálónak mondható portrékkal találkozhatunk, de egész munkássága során készült grafikáin, majd a hatvanas évek közepétől készített szobrain is megmaradt ez a lelket a testre kiültető bemutatás, a belső, széttöredezett világ megjelenítése külső jegyekben.
A néhol szürnaturalista nyomokat viselő, élénk koloritú, harsány és feszültségtől sem mentes festményeken főként portrékat, s néha akár önarcképnek is minősíthető csendéleteket láthatunk. A képek leginkább fiatal nőket ábrázolnak, merev pózokban, távolba révedő vagy éppen ijedten szembenéző tekintetekkel. A háttér, de maga a test és ruha is leíró pszichés térként hat, amit a gyakran disszonáns színek dominanciája és a kellemesség teljes elkerülése jellemez. Ehhez járul a bátor, gyakran Csernusra emlékeztető ecset- és késkezelés, amely hol plasztikusan viszi fel a színeket, hol pedig éppen a különböző festékek elhúzásából adódóan válik lüktetően izgalmassá. A képeken az expresszív foltok, art brut-s elfolyások, kubista élek, szürnaturalista részletek mind egyszerre vannak jelen. Sajnálatos és furcsa módon kevés festménye ismert, s így valószínűsíthető, hogy több is lappang még nem ismert helyeken.
Az eleinte gondosan megmunkált és színezett, kisméretű figurákat az évtizedek elteltével egyre nagyobbak és elnagyoltabbak váltották fel. Az alakok harsányabbak, nyersebbek – vagyis bátrabbak lettek, és a hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére jellemző gondos mintázást és precíz kifestést szépen lassan kiszorította a nyers faragás, a színes krepp-papír és filctoll, a ragasztó és a gombostű palástolatlan használata.
Munkássága végén Sylvester egyre merészebben megformázott figuráknak adott életet. Késői munkáit befejezetlennek is mondják, pedig ezekben az alkotásokban sokkal inkább a változás, az örökkévaló formálódás ihlete érhető tetten. A szakadatlan kétkedés az emberiségben és az emberekben. Itt már semmilyen gondozott vonal vagy finom eszközkezelés nem vonja el a figyelmet arról, hogy mik is vagyunk valójában. A figurák belső, káoszban leledző tudata jelenik meg a külső jegyeken és megsemmisíti a finom részleteket, feleslegessé teszi a kidolgozottságot.
(Forrás: artmagazin.hu)
A "Csernus Tibor - Egy műterem titkai" című kiállításon Ön is is láthatja, hogy milyen plasztikákat készített a művész, felesége hatására!