Loading...
Aktualitás dátuma: 2021. March 4., Thursday - 12:15
  • Alt
  • Alt
A Négy évszak szobájából az Urasági hálóba érkezve, a bejárat fölötti sarokban kalapos, pipázó öregasszony félalakja látható, amint a festett párkányra könyököl. A helyi hagyomány a közeli Sajógömörön élt híres cigányprímás, Czinka Panna (1711-1778) személyével azonosítja az öregasszonyt. Az európai művészetben nagy múltja van a vándorcigányok ábrázolásának, ami általában az egzotikumot hangsúlyozza, de a komikumtól sem mentes. Közismert például id. Pieter Bruegel (1527/1528-1569) budapesti képének - Keresztelő Szent János prédikációja, 1565 - tenyérjósjelenete, a cigánykaraván jellemző és szívesen másolt ábrázolása pedig a nancy-i hadirajzoló: Jacques Callot (1592-1635) 1621-es grafikai sorozata. De Franz Anton Maulbertsch is festett kocsmai jelenetet cigány muzsikussal, apró olajképen (1780-as évek, Bécs, Belvedere). Magyarországi példát a 17. századi erdélyi viseletalbumokból tudunk. A zenészek személyes megfigyelésen alapuló, honismereti szándékú bemutatás csak 1778-ban jelentette meg rézkarcsorozatán a nagyszebeni portréfestő és grafikus, Johann Martin Stock (1742-1800). Ugyanebben az évben Korabinszky János pozsonyi szerkesztő, földrajzi író közölt ismertetést a galántai muzsikus cigányokról, és ekkortájt kezdett érdeklődni a cigányzene iránt az Esterházy hercegek udvari zenésze, Joseph Haydn. Mindez olyan időkben történt, amikor a központosító hatalom különösen szigorú intézkedésekkel próbálta „megrendszabályozni” a Habsburg Birodalomban élő romákat. A földesurak ebbe változó intenzitással működtek közre, de a zenészeket - vörös nadrágba, sárga csizmába, magyar mentébe öltöztetve - udvarukban tartották saját szórakoztatásukra. Edelényben jelentékeny cigány közösség letelepítéséről szólnak a források, és elvben járhatott itt Czinka Panna is, családtagjaiból álló zenekarával. Bár hiteles képmása nem ismert, talán valóban őt tisztelhetjük a rövid pipát szívó, golyvás öregasszony képében, és a hegedűs modellje az ő valamelyik fia lehetett.
 
(Forrás: Jávor Anna: Lieb Ferenc - Egy rokokó festő Felső-Magyarországon)