Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2024. január 4., csütörtök - 21:00
  • Alt
  • Alt
  • Alt

 

 

Kincset érő közösség

Öt évvel ezelőtt indult a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészet Programja, amelynek az eredményeit eddig két kiállítás mutatta be. Az első 2022-ben volt látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Főépületében, a második pedig 2023. szeptemberig volt megtekinthető az intézmény balácai kiállítóhelyén, amelynek anyaga most Edelénybe érkezett. A Magyar Nemzeti Múzeum által koordinált Közösségi Régészet Program célja, hogy a régészet iránt érdeklődőket bevonja a terepi és tudományos munkába. Az önkéntesek a múzeum munkatársainak segítségével az elmúlt években számos új régészeti lelőhelyet azonosítottak, főleg fémkeresőtevékenységgel. Emellett több korábban ismert lelőhelyet is feltártak, és további, újabb kutatásokat végeztek el az egyes helyszíneken. A kiállítás a különböző lelőhelyek köré csoportosítva több mint 600 tárgyon keresztül mutatja be a Közösségi Régészeti Program eddigi eredményeit.

Az Edelény területére eső Ludmilla-dűlőn előkerült bronzkori település és földvár maradványok jó apropót jelentenek a kiállítás számára, és további közösségi programok lehetőségét is előrevetítik.

Tandem. Kerékpár és fényképezés

Az ország egyik legnagyobb fényképgyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára anyagából válogatott képek a kerékpározási kultúra majdnem másfél évszázados történetébe ad betekintést. A képeken keresztül akarva-akaratlanul fotótörténeti momentumok is kirajzolódnak: láthatjuk, mikor mire volt technikailag képes a kamera, hogyan változtak a fényképészeti megoldások, kik fényképeztek és mikor mit tartottak fényképezésre érdemesnek. A kerékpározás és a fényképezés története időrendben is összekapcsolható, hiszen mindkettő̋ a 19. század első̋ felében indult útjára, s talán nem túlzás azt állítani, hogy e két történet nemcsak keresztezte egymást, hanem időnként „tandemben” haladt és befolyással is volt egymás alakulására.

A kültéren kiállított fotók összeállítása során fontos szempont volt, hogy kor- és kultúrtörténeti dokumentum értékük mellett az egyes fényképek fotótörténeti szempontból is figyelemre méltóak legyenek. A válogatásban a századforduló környékén készült ferrotípiától a negyvenes évek sporteseményének pillanatfelvételein át 2019-ben, digitális kamerával készült fénykép is látható. A képeken megelevenednek a városban és faluban közlekedő ismeretlen férfiak és nők, híres magyar versenyzők, a virágkorzóra feldíszített eszközével műteremben pózoló kerékpárosok.

Seuso-kincs

A fotóművészet eszköztára életre kelti a Seuso-kincs ezüstbe öntött képeit és egy olyan vizuális utazásra invitálja az érdeklődőket, amelynek során soha nem látott közelségből feltárulnak a kincslelet ezüst edényeinek rejtett részletei és izgalmas titkai.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából (4.–5. század) származó kincslelet. Nevét az egyik ezüsttál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. A készletet a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve.

A ma ismert együttes tizennégy, 4. században készült nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A Seuso-készlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es évek közepén találták meg. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A magyar állam egy több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen visszaszerezte a kincs jelenleg ismert 15 darabját, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg is megcsodálhatók.

Dabasi András és Kardos Judit kiállításon bemutatott műtárgyfotóin soha nem látott közelségből tárulnak fel a kincslelet ezüst edényeinek rejtett részletei és izgalmas titkai.

 

A kiállítások hétfő kivételével keddtől vasárnapig, 10.00-17.00 között tekinthetők meg.
Pénztárzárás: 16.30.

Főoldalon kiemelt